Soltszentimre

Soltszentimrei bemutató (PDF, 4MB)

Soltszentimre valamivel több, mint 1400 lelkes falu. Kiskőröstől É-ra 20 km-re, Kecskeméttől DNY-ra 50 km-re helyezkedik el. Keletről a Kiskunsági Homokhátsághoz tartozó területek, nyugatról szikes puszták határolják. Érinti a Budapest-Kelebia vasútvonal.

A falu történelme két részre osztható, 1890 előttire és az utánira. Már az Árpád-kor idején létezett ezen a helyen település (első okleveles említése 1211-ben, Zenthemreh néven), de az egykori Szentimre keletkezési éve nem ismert. Középkori templomos helységek között 1346-ban említik. A kalocsai levéltári adatok között is megtaláljuk hitelt érdemlően nevét 1408-ban. A honfoglaláskorból maradt ránk az a csontlemezzel díszített fanyereg, ami ma a Nemzeti Múzeumban látható. Másik középkori emléke XIII-XIV. században épült, Csonka-toronyként ismert templomrom. A török háborúk alatt a település 1529 táján a környező falvakkal elpusztult.

A hódoltság után csak lassan népesült be. A terület sokáig a Földváry család tulajdona volt, 1864-ben osztályegyezség útján 5 részre osztották a 9000 holdnyi birtokot. A falu szempontjából 3 rész lényeges, ezek új tulajdonosai Blaskovits Kálmán és Sándor, báró Kaas Eduárdné (Ivánka Ida) és Ivánka Zsigmond lett. A legnagyobb kiterjedésű terület gazdája Ivánka Zsigmond volt, örököse Ivánka Oszkár, ő adta el birtoka egy részét egy 85 tagú vevőtársaságnak, akik megvetették a mai falu alapjait.

Az 1890. okt. 27-én kötött birtokeladással indult el a község újkori történelme. Az építkezések az Ivánka kastély környékén kezdődtek el. Az akkor még Akasztóhoz tartozó településnek 1916-ban önálló római katolikus lelkészség létrehozását engedélyezte Lipót kalocsai érsek. 1919. február 15-én alakult önálló községgé Pusztaszentimre néven, amit 1924-ben változtattak véglegesen Soltszentimrére. Ivánka Oszkár egykori kastélyát 1920-ban vásárolta meg a falu Polgármesteri Hivatal céljára. A református templom 1936-ban, a katolikus 1937-ben készült el.

1951-ben vezették be a faluba a villanyt. 1990-ben készült el a vezetékes vízhálózat, 1992-ben pedig földgáz ellátás került kiépítésre. A szennyvízhálózata a településnek 2006-ban készült. Helyben önkormányzat, posta hivatal, takarékszövetkezet, házi orvos és gyógyszertár működik. Az ÁMK keretében üzemel az óvoda, az általános Iskola (menzával és napközi otthonnal) és a Klubkönyvtér (2007-től a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működik az óvoda és az iskola).

Ami még van a faluban: Hagyományőrző Népdal Egyesület, Községi Sportkör, Vöröskereszt helyi csoportja, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Faluvédő csoport, Helytörténeti Kiállítás, "Csonka-torony" Alapítvány, Soltszentimrei Általános Iskoláért Alapítvány, Soltszentimre Ma Közéleti Egyesület, s annak lapja a Soltszentimre Ma című kiadvány. S ami nincs: állandó gyermekorvos, munkalehetőség.

Bognár Anikó – Dr. Juhász Antal – Schantl István – Schantlné Farkas Julianna: Soltszentimre története (Soltszentimre, 2000; 116 oldal) című könyve a millenniumi rendezvényekre jelent meg. A mű a természeti viszonyoktól kezdve a néprajz eszközeivel feltárja a falu keletkezését, formálódását, egyházi és világi fejlődését, vívmányait. A könyv nem csak a falu polgárainak hasznos olvasnivaló, hanem a történelem és néprajz szerelmeseinek is adhat betekintést egy kis életközösség kialakulásába, nem feledve a múlt emlékeit, amik meghatározzák az egyén szülőhelyéhez, lakóhelyéhez való kötödését, ragaszkodását.

Almenü

• Szent Imre útján
• Susognak a templom fái
• Soltszentimre